A téradatok hatékony felhasználása és a Nemzeti Téradat-ökoszisztéma (NTÖ) jövője állt a középpontjában annak a nemzetközi szakmai egyeztetésnek, amelyet a Lechner Tudásközpont 2026. október 9-én a BME-én rendezett meg. Az eseményre számos külföldi szakértő érkezett, hogy tapasztalataikkal és a közös európai szaktudás megosztásával segítsék a hazai szakpolitikai együttműködést, valamint a magyarországi Nemzeti Téradat-Infrastruktúra (NTI) megteremtését.
A munkaértekezlet célja az volt, hogy a nemzetközi tapasztalatokra építve segítse a hazai Nemzeti Téradat-ökoszisztéma kialakítását, és teret adjon a gyakorlati tudásmegosztásnak. A szakmai program a nemzeti téradat-infrastruktúrák fejlesztésének legfontosabb területeit járta körül: az intézményi, szakpolitikai, jogi és finanszírozási keretektől az informatikai infrastruktúrán, az adatokon és szabványokon át az új generációs geoportálokig, valamint a mesterséges intelligencia és a GeoAI alkalmazási lehetőségéig.
A meghívott vendégeknek köszönhetően a résztvevők átfogó képet kaphattak belga, holland, szlovák, horvát, lengyel, moldáv és osztrák rendszerekről, az ott alkalmazott megoldásokról, valamint a kihívásokról. Külön megtiszteltetés volt, hogy a rendezvényen részt vett Nicolaus Hanowski, az Európai Űrügynökség (ESA) egyik vezető tisztségviselője (Head of Mission Management & Ground Segment Department), valamint Ingrid Vanden Berghe (acting Chair UN-GGIM: Europe) is. A Lechner Tudásközpontot Hülber Attila ügyvezető mellett számos szakértő képviselte, a tartalmas panelbeszélgetéseket pedig Dr. Olasz Angéla, a Lechner téradat-stratégia szakmai vezetője és Dr. Kristóf Dániel, Űrtávérzékelési Osztályának vezetője, az Európai Űrügynökség (ESA) Földmegfigyelési Programbizottságának magyar delegáltja moderálták.
A délelőtti program előadásai és az azt követő pódiumbeszélgetés elsősorban a szervezeti és intézményi kihívásokat járták körül. A jelenlévő szakemberek egyetértettek abban, hogy a különböző kormányzati szereplőknek egymást kiegészítve kell új értéket teremteniük. Alapvető elvárás, hogy az adatokat csak egyszer gyűjtsük össze és egyszer fizessünk értük, lehetőség szerint nyílt adatpolitika mentén osszuk meg és használjuk fel újra. Nem utolsó sorban kiemelték: ha az állam pénzt fektet egy téradat-infrastruktúrába, annak megtérülése és haszna nem a megvalósító szervezetnél, hanem a társadalom és a gazdaság más szektoraiban fog realizálódni. A téradatszektor (ideértve az adatgyűjtést, feldolgozást, infrastruktúra létrehozását, üzemeltetését és fejlesztését, valamint a szaktudást) az állam stratégiai erőforrása.
Fontos gondolatként jelent meg, hogy a partnerek közötti jó együttműködést oktatással alapozhatjuk meg, a gyakorlati megvalósítást pedig nagyban segítheti, ha a különböző állami szervezeteknél kijelölt téradat szakértők dolgoznak, akik tanácsadóként támogatják az ágazatközi együttműködéseket. A párbeszéd során a szemléletváltást is hangsúlyozták: az aktív hallgatásnak és az alapos igényfelmérésnek kell előtérbe kerülnie. Ehhez elengedhetetlen a horizontális információáramlás és az, hogy minden szereplő egy közös cél felé haladjon – ami teljes mértékben egybecseng a Lechner Tudásközpont saját ars poeticájával is.
A délutáni szekcióban és a második panelben a hangsúly a téradatok megosztásának technológiai hátterére helyeződött át. Az előadók mindannyian a nyílt adatpolitika (open data) mellett érveltek, azonban kiemelték, hogy ez önmagában sérülékenységet és támadási felületet is jelent. Az adatvédelemről és a kibervédelemről sem szabad elfeledkezni, ebben a megosztott, georedundáns rendszerek bizonyulnak a leginkább ellenállónak. A téradatok biztonságos csatornákon keresztül történő megosztása és fokozott védelme európai uniós irányelv is.
A workshop szakértői rámutattak a hosszú távú fenntarthatóság fontosságára is: a téradat-infrastruktúrának is folyamatosan adaptálódnia kell a technológiai fejlődéshez. Ehhez kapcsolódva élénk szakmai vita alakult ki az AI-ready (mesterséges intelligenciára kész) adatok körül. Míg többen kiemelték, hogy az adataikat már most AI rendszerekre optimalizáltan gyűjtik, Nicolaus Hanowski (ESA) kifejtette: a sikeres GeoAI-alkalmazásokhoz a fájlalapú gondolkodást fel kell váltania a modell-alapú gondolkodásnak.
Az egyik legizgalmasabb előadást Anouk Huisman (Senior Advisor Quality Management for Dutch Key Registers Kadaster) tartotta, aki a holland kataszter adattisztítási modelljét mutatta be. A helyi közigazgatási hatóságtól származó adatok – a belső ellenőrzési lépések után – egy külső ellenőrzésen is átesnek, az eredményeket pedig egy központi rendszerben összesítik. Egy interaktív felületen minden hatóság láthatja a saját kataszteri adataiban lévő ellentmondásokat és hibákat, amelyeket a felületen keresztül közvetlenül javíthat. A transzparens, méréseken alapuló rendszer beváltotta a hozzá fűzött reményeket: segítségével sikerült elérni és tartósan fenntartani az optimális adatminőséget. Az előadó bemutatta, hogy következetességgel minőségbiztosított, pontos és országos adatbázisok építhetők, amelyek valóban a döntéshozók és az állampolgárok javát szolgálják.
Az eseményt ügyvezető úr zárta. Kiemelte, hogy sikerült megtenni az első lépéseket a hazai téradat-ökoszisztéma kialakítása felé, a szakmai együttműködés pedig tovább folytatódik.
Fotó: Amroun Nabil / Digitális Magyarország Ügynökség
